Ha pénzt akarsz keresni az új nemzedéken, akkor be kell kerülnöd a mobiltelefonjába

Fel kell venni a mobilméreteket, és kihívásokat kell az ügyfél elé állítani. Nem feladatokat, kíhívásokat – hangzott el a kolozsvári RMÜE üzletembertalálkozón.

Digitalizáció kell, hiszen ma minden vállalat legdrágább kincse az információ. A könnyen elérhető adat, az információ megléte ugyanis megfelelő időben megszületett megfelelő döntéseket eredményez, ez pedig egy vállalat piaci pozicionálásánál rendkívül sokat jelenthet. Az infokommunikációs világ nem a jövő, hanem igenis a jelen, és aki benne van ebben a főáramban, az sikeres tud lenni az üzleti életben is, aki viszont nem, az csak kapkodni fogja a fejét – köszöntötte a Kolozsváron szeptember 22-23-án megszervezett Digitális kor – Digitális vállalkozások című gazdasági konferencia és üzletember találkozó résztvevőit Szabó István, a szervező Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) alelnöke, az esemény házigazdája.

A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kolozsvárral közösen szervezett eseményen Emilia Botezan, a kolozsvári polgármesteri hivatal külkapcsolatokért felelős képviselője is köszöntötte a jelenlévőket, majd Szabó Csaba, a kaliforniai Stanford Kutatóközpont (SRI) üzletfejlesztési menedzsere tartott rövid bevezető előadást, aki a digitalizáció egyik jó példájaként a SoFi-ról (Social Finance Inc.) beszélt. Ez egy digitális vállalkozás, amelyet 2011-ben stanfordos diákok alapítottak azt felismerve, hogy az ott végzett diákok ugyanazon feltételek mellett kapnak hitelt, mint más egyetem diákjai, még annak ellenére is, hogy jóval megbízhatóbb adósoknak számítanak, mint a máshol végzettek.

“Az elmúlt 30 évben egyetlen olyan diák sem volt, amely ott végzett, és nem fizette volna a diákhitelét. Ebből kiindulva a SoFi úgy döntött, hogy refinanszírozási vállalkozást indít: a megtakarításoknál magasabb hozamot ígérve kölcsönt kértek a stanfordos véndiákoktól, és ebből a pénzből finanszírozták a frissen végzett diákok hiteleit alacsonyabb kamatlábon, úgy, hogy egy részt megtartottak maguknak profitnak” – magyarázta Szabó Csaba.

A vállalkozásnak hatalmas sikere volt, és nagyon alacsony volt a kockázat. Hamar nyilvánvalóvá vált az is, hogy más alacsony kockázatú egyetemek diákjaira is lehet bővíteni a szolgáltatást, illetve nem csak az üzleti iskolák diákjai igénylik ezt a fajta hitelt. A kezdeményezés ugyanakkor nem csak ennek köszönhetően vált egyre népszerűbbé, a hitelintézetekhez képest a SoFi egyedi módon egyetlen fiókkal sem rendelkezett, a vállalkozásnál a teljes ügyintézés digitális volt: digitálisan kérték be a dokumentációt, automatizált volt a hitelelbírálás. A vállalat mára 14 milliárd dollár hitelt helyezett ki, a bankszektorból gyakorlatilag kivett egy prémium ügyfélkörnek számító kategóriát, jelenleg pedig már nem csak diákhitelt adnak ki.

Ebben az új világban már bankolni is élmény

A SoFi mindössze 5 év alatt elképesztő méretű hitelintézetté nőtte ki magát úgy, hogy tulajdonképpen a fizikai világban nincs is megjelenési formája. Sikere nagy valószínűséggel jelentős mértékben magyarázható a megváltozott fogyasztási szokásokkal, amelyek még az olyan jelentős hitelintézeteket is kihívás elé állítják, mint az OTP Bank. Ezekről a kihívásokról is beszélt előadásában Ljubicic Gábor, a hitelintézet romániai leánybankjának vezérigazgató-helyettese, aki a megváltozott médiafogyasztás példájából kiindulva közelítette meg a bank fogyasztói attitűdre adott válaszait, illetve beszélt a banki digitalizációról.

“Körülöttünk minden változik, és elég gyorsan. Az adatok azt mutatják, hogy drasztikusan csökken a papír alapú média fogyasztása, tévét sem nézünk már. A fogyasztó minden információt az internetről szerez be, de ami ennél is fontosabb, hogy állandóan a mobilját használja. Nyomogatjuk a készülékeket otthon, az utcán, a konferenciákon, az étteremben, és mindenhol máshol, ahol éppen a kezünk ügyébe kerül. És ez a bankkal kapcsolatos szokásainkat is megváltoztatja. Az egyenleg kezelése, a pénforgalom intézése ma már intternetről történik” – mutatott rá Ljubicic.

A vezérigazgató-helyettes szerint ahhoz, hogy az internetes bankolás jól működjön, alapvetően az ügyfélélményből kell kiindulniuk a bankoknak. Úgy fogalmazott, nem az a fontos, hogy a bankok mit szeretnének, hanem hogy az ügyfél igényeire adjanak választ. “Nincs jelentősége annak, hogy mi az, amit nyújtani szeretnénk, az számít, hogy az ügyfél mit tapasztal, mi érdekes számára, vagy milyen megoldás ragadja meg annyira, hogy szívesen is használja. A legfontosabb kérdés, hogy az ügyfél jól érzi-e magát abban a környezetben, amelyet létrehozunk neki, vagy sem” – mutatott rá.

Ljubicic kiemelte ugyanakkor, hogy a mobilnak és az asztali számítógépnek is megvan a maga helye, ugyanis egy komolyabb hitelfelvétel esetén az ügyfeleknek nem lehet azt tanácsolni, hogy saját maguknak találják ki, milyen hitelterméket szeretnének. Ezért is hangsúlyozta, hogy a digitális csatornáknak a hagyományos szolgáltatásokkal együtt, rendszerben kell működnie.

“Arra törekszünk, hogy a megváltozott magatartásformákra választ adjunk. Barátságos, reszponzív designt adunk minden csatornánknak, hogy ugyanúgy felismerhető legyen, és ugyanabban a szerkezetben elérhetővé váljon minden információ. Emellett azon dolgozunk, hogyha valakinek problémája volna a felhasználásban, akkor legyenek olyan segítségek, amelyek minél gyorsabban megoldást nyújtanak – mondta Ljubicic, és példaként az OTP online banking szolgáltatásában tavaly bevezetett chatablakot hozta fel, amelynek részeként a bank alkalmazottja az ügyfél kijelzőjén akár piros pöttyöt mozgatva is tud segítséget nyújtani.

Miért, kinek és hogyan digitalizáljunk?

Az OTP Bank digitalizációjában a csíkszeredai székhelyű Magic Solutions is dolgozott. Rácz Attila, a vállalat alapítója szerint minden digitális transzformáció előtt álló vállalatnak három alapvető kérdést kell feltennie még a folyamatok megkezdése előtt: tisztázni kell, hogy miért van szükség digitalizációra, kinek és hogyan végzik el ezt a jelentős munkát. Szerinte a digitalizáció célja egyértelmű: “Minden, ami digitális, nem azért van, hogy a gyerekeink reggeltől estig a tablettel játsszanak, mert az nem jó. A kérdés az, hogy miként tudnánk a digitalizációt úgy a hasznunkra fordítani, hogy az eredményes legyen. Digitalizációra azért van szükség, mert jobb világban szeretnénk élni” – mondta a vállalkozó.

A Magic Solutions alapítója szerint a vállalatoknak két nagyon fontos típusú ügyfélnek kell megfelelniüka jövőben. Az egyik a kisvállalkozók, a másik legfontosabb ügyfélkategória az úgynevezett millennials nemzedék, akik legfőképpen a Facebookról szeretnek értesülni az információkról, mobileszközökkel nőttek fel, és ennek köszönhető az is, hogy rendkívül nehéz őket bevonni a tradicionális vállalkozások életébe. “Ezek a fiatalok úgy gondolják, hogy a mobiltelefonjuk képviseli őket, az asztali számítógép pedig már sokkal inkább a munkát szimbolizálja számukra. Ha ügyfélnek szeretnénk megszerezni őket, akkor be kell kerülni a mobiltelefonjukba” – hangsúlyozta Rácz.

Ezért minden vállalatnak “fel kell venni a mobilméreteket”, és kihívásokat kell az ügyfeleknek felállítania. Fontos, hogy nem feladatokat, hanem kihívásokat, főként olyanokat, amelyeknek köszönhetően az ügyfél elkötelezetté válhat, és elkezdhet a vállalattal közösen gondolkodni – emelte ki a vállalkozó.

A digitalizáció okosabb gazdasági növekedést is hozhat

A digitalizáció jogi problémái közül emelt ki néhányat előadásában Fegyveresi Zsolt jogász, a Sapientia EMTE oktatója. Fegyveresi főként olyan jogi személyiségi problémákról beszélt, amelyekkel az üzleti élet kihívásai miatt a digitalizáció során találkozhatnak a vállalatok.

Szávics Petra Európai Uniós támogatási és regionális fejlesztési szakértő, az Uniós Alapok Minisztériumának volt államtitkára pedig Románia digitalizációs menetrendjéről beszélt. Elmondta, a stratégia a gazdasági világválságra való válaszként született, és véleménye szerint sokkal inkább tekinthető egy horizontális dokumentumnak, ugyanis a negyedik ipari forradalom küszöbén rendkívül sok más terület fejlődéséhez is hozzájárulhat, mint például a környezetvédelem, vagy a társadalmi kirekesztés felszámolása.

Szávics rámutatott, a digitális menetrendet leginkább az intelligens növekedéshez kapcsolta az EU, az ágazat maga ugyanis a GDP 5%-át adja, viszont a növekedésnek 20%-át teszi ki közvetlenül. A stratégiáról így azt is lehet mondani, hogy az okosabb növekedést célozza. Románia ugyanakkor az EU tagállamai közül a digitális társadalom indikátora szerint továbbra is az utolsó helyet foglalja el.

Digitális sztrádaépítésben sokkal jobban állunk, mint az autópályáknál

Csenteri Levente az általa vezetett vállalat, a Combridge történetével mutatta be, hogy hogyan és miért fontos a digitalizáció. Elmondása szerint 14 évvel ezelőtt a Deutsche Telekom csoporton belül az a cél fogalmazódott meg, hogy egy digitális sztrádát kell építeniük a Balkán azon részein, amelyek nem voltak összeköttetésben a nyugati országokkal. Konkrétabban Magyarország, Törökország és Macedónia között építettek egy optikai kábelt, ami ugyan szerinte nem kapcsolható a digitalizáció kifejezéshez, viszont mindenképp ez a munka teremtette meg az alapot hozzá.

A digitális sztrádán azóta rendkívüli adatmennyiséget löknek át mindkét irányba, úgy fogalmazott, hogy egy roppant fontos stratégiai beruházássá vált úgy, hogy akkor még nem is gondolkodtak digitális társadalomban, csupán a kommunikáció fontosságát emelték ki. A vállalat azóta több mérföldkövet is maga mögött tudhat, kínáltak már vezetékes telefonos szolgáltatást, 2008-ban tovább bővítették a szolgáltatásaik körét, és elkezdték a vállalatokat megcélozni. A Combridge 2016-ban már teljes ICT (Information and communications technology) szolgáltatásportfóliót kínál.

Csenterihez hasonlóan szintén a digitális sztrádaépítés fontosságáról beszélt előadásában Tiberius Popa, a Vodafone Románia KKV üzletágáért felelő igazgatója. Elmondta, Románia bár nem a legtöbb kilométernyi autópályával rendelkező ország, de a  digitális sztrádák tekintetében jóval jobban állunk. Kiemelte, 19 millió lakosra Romániában ma 23 millió SIM-kártya jut, és felemlegette Bernie Sanders elhíresült felháborodását is, megerősítette, hogy valóban csak ázsiai országok állnak jobban Romániánál a digitális infrastruktúra tekintetében.

Beszélt a Vodafone szolgáltatásainak fejlődéséről, ők voltak például az első mobilszolgáltató, amely fix szolgáltatást is nyújtott, és a jövőbeli terveikről is beszélt, például, hogy folytatják a romániai vállalatok digitalizálását, és úgy fogalmazott, hogy a frissen bevezetett 4GPlus szolgáltatásuk az első lépés az 5G-s technológiák felé.

Ma már nem csak virtuskodásból támadnak

Az új technológiák fejlődése és a digitalizáció viszont jelentős kockázatokat is hordoznak magukban – emelte ki Király László, az OTP Bank Információs Biztonsági Főosztályának igazgatója. Király saját tapasztalatait megosztva elmondta, nagyon sok kompromisszumot kell kötni ezen a területen, gyakran az üzletet, és az ügyfeleket is saját maguktól kell megvédeni. “El lehet felejteni azt, hogy a támadók még mindig virtuskodásból támadnának, vagy hogy hírnevet szerezzenek maguknak” – mondta, hozzátéve, ma már egyre gyakoribb a bankszektor támadása, amikor a bűnözők célzottan pénzt szeretnének szerezni.

“Senki nincs biztonságban. Nemrég az egyik hírügynökséget támadták meg, rengeteg nem publikus információhoz jutottak hozzá a tettesek. Az értékes, még nem nyilvános piaci híreket pedig brókereknek adták el elképesztő összegekért. De nemrég a világ egyik legjelentősebb pénzügyi intézményét, a JP Morgant támadták meg, ahonnan több száz számla adatait lopták el. A londoni tőzsde is több órát állt három hónapja egy támadás miatt, ott is hihetetlen veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni” – sorolta Király csak az elmúlt időszakban történt eseteket.

Király kiemelte, a vállalati kultúra digitalizációja nélkül nincs jövő. Viszont védelem nélkül nincs digitalizáció. Arra is kitért, hogy nagyon sok vállalat a költséghatékonyság miatt választ felhő alapú megoldásokat, ezekre a tárhelyekre koncentráló szolgáltatások ugyanakkor még kevésbé biztonságosak – mondta.

Ami most következik, félelmetes és izgalmas is egyben

De nem csak a digitális biztonság kérdése félelmetes és izgalmas is egyben. Németh G. Dániel, a Usuty alapítója a negyedik ipari forradalomról szóló előadásában arra is kitért, hogy 2020 körül a számítógépek kapacitása várhatóan el fogja érni az agy komplexitását. A jövő az automata robotokról, az egyre több helyzetben használt szimulált környezetről, az integrált rendszerekről, a virtuális valóságról, és a misztikus IoT-ről (Internet of Things, vagy a dolgok internete) fog szólni Németh szerint.

Az internetre csatlakoztatott dolgok, eszközök száma évről évre látványosan nő. Míg 2003-ban félmilliárd eszköz volt az internetre kapcsolva, 2020-ra ez a szám 50 milliárdra fog nőni. Németh szerint az eszközöknél használt szenzorok előállítási költsége elképesztő gyorsasággal csökken, ennek is köszönhető, hogy ma mindenki zsebében legalább 4-5 szenzor van: giroszkóp, fényszenzor vagy akár hőmérséklet-szenzorok. Ezek pedig elképesztő mennyiségű adatot termelnek.

Az IoT piaci méretének potenciálja felfoghatatlan, becslések szerint 20 trilliárd dollár. Ez egy olyan új gazdasági szegmens, amely a következő határozó a gazdaság egészében. “Aki lépést akar tartani, szenzor alapú, optimalizált, digitalizált, mért rendszerekben gondolkodik” – mondta Németh.

A konferencia végén kerekasztal-beszélgetésre került sor. Rácz Attila moderálásával Miklós Ervin (IT és menedzsment tanácsadó), Tóth Attila (Creative Instinkt), Godra Zsolt (Color Metal) és Ljubicic Gábor adtak tippeket a jelenlévőknek egy digitális vállalkozáshoz.

Forrás: http://penzcsinalok.transindex.ro/marketing/20160928-ha-penzt-akarsz-keresni-az-uj-nemzedeken-akkor-be-kell-kerulnod-a-mobiltelefonjaba


Csatlakozzon Egyesületünkhöz!

Regisztrálja vállalkozását, és részesüljön közösségünk erejéből és előnyeiből!

Regisztráció

 

validator header